FŐOLDAL | HÍREK, ESEMÉNYEK | RÓLUNK ÍRTÁK | KÖNYVEK | A KIADÓRÓL | SZERZŐINK | KAPCSOLAT
2019. január 17., csütörtök

Rólunk írták


2017-08-27

A magyar építészet koronázatlan királya, Lechner Ödön

172 éve, ezen a napon, augusztus 27-én született Lechner Ödön.

Lechner Ödön a magyar építészet és kultúra tündöklő, szárnyaló korszakában alkotott. Olyan nevek fémjelezték a 19. század második felének és a századfordulót övező évtizedeknek építészeti szellemiségét, mint például Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Alpár Ignác vagy éppen Schickedanz Frigyes.

Ha ma kedvünk támad Budapesten felpattanni egy Londont idéző, városnéző emeletes buszra, akkor bizony a felsorolt alkotók mellett mindenképpen hallani fogjuk Lechner Ödön nevét is, hiszen nem kell a szigetország fővárosáig zarándokolni azért, hogy világszínvonalú és eredeti építészeti remekművekben gyönyörködhessünk.

Már amennyire az épületek állagának megóvásáért a lakók, az önkormányzat, a műemlékvédelem kellő figyelmet, összefogást és anyagi áldozatot is vállal. Talán szerencsének is mondható, hogy Lechner Ödön és a „boldog békeidők” kulturális fellendülésért is küzdő államférfiai nem élték meg a szocializmus vizuális környezetszennyező munkáját, majd a rendszerváltást követő, vérlázító ingatlanpanamákat.

Hogy miért is aktuális mindez, miért érdemes és tanulságos ma is, 172 évvel Lechner Ödön születése után a zseniális építész és kultúrforradalmár szellemi és kézzel fogható, tapintható örökségéről beszélni?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben az évben jelent meg a Látóhatár Kiadó gondozásában a Lechner összes című, nem csak az építész szakmának szánt, hiánypótló kötet. A könyv 12 település 36 épületét mutatja be, amelyek részben vagy egészen Lechner Ödön munkáit dicsérik. Pontosabban bizonyos esetekben csak nyomokban emlékeztetnek a világhírű építész alkotásaira, hiszen akadnak olyan épületek, amelyek látványa kicsit romos, kicsit szomorkás, amolyan kesernyés szájízt hagynak maguk után huszonhét évvel a rendszerváltást követően.

Hogyan lehet az, hogy Budapesten, az Andrássy út 25. szám alatt található, egykori MÁV Nyugdíjintézet bérháza ma romjaiban hever és csak kósza hírek terjednek arról, hogy kik és mit, milyen rejtélyes időpontban fognak csinálni belőle? Hogyan lehetséges az, hogy csak mostanában kerül majd sor az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójára,? Miért van az, hogy például a kecskeméti Rudolf Lovassági Laktanya eltüzelt ablakkeretek nélkül rémületes és egyben gyalázatos állapotban várja az enyészetet?

Persze ezek csak kiragadott példák azok közül a remekbe szabott alkotások közül, amelyek a nagy mester, Lechner Ödön nagyszerű munkáit is dicsérik.

Budapesten nem érdemes lehajtott fejjel sétálni, inkább felfelé nézzünk és ámuljunk! Vagy bosszankodjunk egy-egy renovált vagy renoválatlan épület láttán, hiszen sokszor fogunk Lechner Ödön tervei szerint készített épületekre bukkanni.

Mi mindent foglalt magában a neves építész formavilága? Egyéniséget, modernséget és magyarságot - hogy az egykor ismert, kulturális megújulásért küzdő alkotókat támogató publicista, Gerő Ödön megfogalmazását idézzük. A francia reneszánsz formavilága táplálta építészet és népművészet keleti kerámiákkal, perzsa és indiai motívumokkal is ötvöződött munkáiban. A magával ragadó, hullámzó és indázó vonalú szecessziós plaszticitás is Lechner Ödön egyes épületeinek sajátja.  

Ha fellapozzuk az említett kötetet, amely Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia munkáját dicséri, vagy csak egyszerűen Lechner Ödön épületeinek nyomába eredünk Budapesten, Kecskeméten, Szegeden vagy máshol az ország határain belül vagy éppen túl, akkor az épületek által egy fékezhetetlen munkatempójú, a magyar építészet egykori aranykorát jelentő korszak szellemisége ragad magával.

Megismerhetjük többek között a bérházak két lépcsőházas világát, ahol a századfordulón egyként élte életét a szalmakalapkészítő és a nagyvárosban is lakást bérlő földbirtokos. És hogy tíz szoba, szalon, vagy éppen egy lichthofra néző sötét kis lyuk jutott osztályrészül egy városi lakónak, az már a sors, a Jóisten és a történelem dolga volt. Ma mindenesetre sokak számára jelenti a mindennapi élet, a kikapcsolódás vagy a munka helyszínét a Lechner Ödön és építésztársai tervezte épületek valamelyike. Szerencsére nem sikerült elmosni a föld felszínéről eddig még egyetlen rendszernek sem azt a világot és egyben építészeti kifejezésmódot, ami a magyar, a nyugati és a keleti kultúra esszenciájának varázslatos egyvelegét jelentette Lechner Ödön, a magyar építészet koronázatlan királyának művészetében.  

Dorothy Gale

zsurpubi.hu