FŐOLDAL | HÍREK, ESEMÉNYEK | RÓLUNK ÍRTÁK | KÖNYVEK | A KIADÓRÓL | SZERZŐINK | KAPCSOLAT
2018. augusztus 14., kedd

Rólunk írták


2017-07-20

Lechner Ödön forradalma

A nemzeti építészet mesteréről Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia írt könyvet.

Hiába a svéd elnyomás, vagy az orosz uralom, „Finnországnak élnie kell” – jósolta meg 1910 januárjában Kós Károly építész egy marosvásárhelyi irodalmi konferencián, Finnország fennmaradásának zálogát abban látva, hogy van nemzeti nyelvük, nemzeti irodalmuk, és legfőképp: önálló, karakteres, nemzeti építészetük. Az akadémizmus ellen, a nemzeti építészet mellett érvelve, dicsérve a német és osztrák modern törekvéseket Kós Károly példaképet is állított a „kicsiny és szegény nemzet”, Magyarország építészei elé: „Akad egy zseniális művészünk, Lechner Ödön, aki egy csapásra, merészen megalkotja az épületeit, amelyekkel forradalmat idézett elő az egész magyar világban. Ő abból indult ki, hogy nekünk, magyaroknak semmi olyan tipikus alkotásunk nem volt a múltban, amit modern architektúránk alapjául, kiindulásául vehetnénk. Csak ornamentikánk van. Ő tehát indus elemekből, barokk vonalakból és magyar ornamentikából alkotott a maga számára egy külön stílust. Így született az Iparművészeti Társulat palotája, a Földtani Múzeum és a Postatakarékpénztár, amelyekre aztán kimondották, hogy magyar stílusuk van.”

A magyar nemzeti formanyelv kívánalma ekkor már sokakban megfogalmazódott, miközben Lechner 1896-ban megépült Iparművészeti Múzeuma, amelyet Pártos Gyulával együtt tervezett, szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Kós Károlyék „lázadó” lelkesedése azonban nem állt meg a határainkon: mint az a Budapesti Hírlap 1911. december 10-i számából kiderül, a bécsi szecesszió két óriása, Gustav Klimt festőművész és Otto Wagner építész járt csodájára az Iparművészetinek, s az 1901-ben elkészült Postatakarékpénztár (ma Magyar Államkincstár) épülete – amelynek terveit Lechner Baumgarten Sándorral készítette el – szintén lenyűgözte őket.

Utóbbi épület kapcsán Fülep Lajos művészettörténész így írt: „A népművészet, amelyen állandóan rajta volt a szeme, síkművészet. A minden stílusban jártas Lechner oda jutott, hogy elvetett minden stílust, hogy megkapja a síkot – a puszta falat. S mikor ezt megtalálta, hogy sima teret készítsen a népies eredetű formáknak, akkor megvolt az új építészet lehetősége. A nemzetit keresve megtalálta a nemzetközit, az ázsiait keresve a modernet, az aktuálist.” Gerő Ödön írót a Postatakarékpénztár homlokzata költői magasságokba emelte: „Ha valamire ráillik a megfagyott zenét emlegető mondás, erre a csudaszép oromfalra, s arra a valóságos rajzmámort hirdető pártára ráillik. Ez a párta vallomás arról az örömről, amelyet a művészben a vonal magyar ritmusának megtalálása keltett.”

Gerő Ödön lelkesedése könnyen átragadhat a Lechner összes című, mintegy háromszáz oldalas könyv olvasójára is, amely a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg, s Lechner 12 településen található 36 épületét mutatja be jelen állapotukban. Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia kötete a teljes Lechner-életművet dolgozza fel – meg nem épült tervekkel és elpusztult épületekkel is −, szemben például az Iparművészeti Múzeum 2014-es kiállításával. Bemutatja Lechner korát, az előzményeket, a követőket és a kései hatást is: építészettörténeti ívet is rajzol a romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes Pesti Vigadójától Makovecz Imre munkásságáig. A szerzők alaposságára jellemző, hogy könyvükben számos felfedezést is közzé tudtak tenni. Más, korábbi Lechner-kötetekben még nem publikálták például a zombori iskolák Lechner által aláírt tervrajzát, vagy a szabadkai sírkápolna képét. Bizonyították, hogy a zilahi gimnázium homlokzatának ornamentikája Lechner munkája, s Radnai Béla Kiss Ernő nagybecskereki szobrához Lechner készítette a talapzatot, akárcsak Pártos Gyulával közösen a Ferenc József híd díszítését. Kérdőjelessé tették, hogy vajon teljes egészében Lechner tervezte-e az apósa, Primayer János Sas utcai, tipikus neoreneszánsz palotáját, s tervrajzzal cáfolták, hogy a kecskeméti bazársor Lechner műve volna. S ha már Kecskemétnél járunk: döbbenetes látni, hogy Kecskemét éke, a szép állapotú Városháza mellett – amelynek még a bútorait is Lechner tervezte – milyen lepusztult állapotba került a Rudolf lovassági laktanya.

A Lechner összes – hasonlóan a 2014-es Ybl összeshez, amit Halász Csilla és Viczián Zsófia Őrfi József építésszel jegyez – felnyitja az olvasó szemét és elméjét, s nem utolsósorban élvezetes olvasmányt is kínál.

mno.hu