FŐOLDAL | HÍREK, ESEMÉNYEK | RÓLUNK ÍRTÁK | KÖNYVEK | A KIADÓRÓL | SZERZŐINK | KAPCSOLAT
2018. október 21., vasárnap

Rólunk írták


2018-06-13

Magyar fotográfusnők és alig ismert alkotók egy kötetben

AjánlomPéntek Orsolya a magyar fényképezés 1840 és 1989 közötti történetét feldolgozó könyvében nem elfeledett életműveket tár fel, hanem ismert művészek munkásságát mutatja be részletesebben.

Péntek Orsolya képzőművész, író kötete a fényképezés kezdeteitől a rendszerváltásig vezet végig, bemutatva a magyar fényképészek életét és életművét. A szerző a Látóhatár kiadó felkérése készítette el a kötetet, amelyet hiánypótlónak nevezett. "Sok könyvet kiadtak már a szakintézmények, viszont ezek mind egy-egy életművet vagy egy-egy konkrét fotótörténeti szakaszt dolgoznak fel, ilyen összefoglaló típusú mű eddig még nem született."

Nem fedezett fel új hagyatékokat vagy új fényképeket, hanem a magyar vonatkozású eredményeket foglalta össze.

"Egy történeti ívet próbáltam megkonstruálni az ismert adatokból, a kultúrtörténeti kontextusokat is figyelembe véve a magyar fotográfiának egy összegző történeti művét akartam létrehozni."

Újdonság a kötetben a női fotográfusok életművének a beemelése, amely a nagyközönség előtt szinte ismeretlen téma.

Emellett annak a Kinszki Imrének az életműve is bekerült a kötetbe, aki eddig a fotótörténetet feldolgozó írásokban a fotózás határmezsgyéjén mozgott" - magyarázta. 

A hiánypótló, több mint 344 oldalas könyv 301 fotót tartalmaz, képjegyzék és névjegyzék is segíti az eligazodást, a gazdag képanyag révén pedig akár lapozgatható képes albumként is megállja a helyét.

A szerző az első fejezetekben a korabeli portréfotósoktól és Szathmári Pap Károlytól, a román királyok szolgálatában alkotó magyar fényképésztől, Klösz Györgytől, az egyesülő magyar főváros egyik első fényképészétől, valamint az erdélyi Veress Ferenctől és a századforduló budapesti társadalmát megörökítő Mai Manótól Székely Aladáron, a nyugatosok fényképészén és

Balogh Rudolfon, a magyaros fényképezés atyjának életművén keresztül jut el az olvasó az emigrációban világhírűvé váló magyar fényképészekig, Kertészig, Capáig, Brassaiig és Munkácsiig.

A Magyarországon maradt fotósok közül külön fejezet szól Pécsi Józsefről, a magyar reklámfotózás atyjáról és Angelóról is. 

A szerző külön fejezetet szentel a Bauhausban működő Moholy-Nagy Lászlónak és Kepes Györgynek is, és kiemelt figyelmet fordít a fotográfus nők által létrehozott hagyatékra: Máté Olga, a szociofotós Kálmán Kata és az emigrációban külföldi elismertséget szerző olyan alkotók, mint Besnyő Éva, Ergy Landau vagy Ylla is bekerültek a kötetbe. 

A könyv az 1989-es évvel zárul, az utolsó feldolgozott időszak a neoavantgárd korszaka, amelyben több, még ma is aktív magyar fotóművész kezdte a pályát.

Ebben a kötetben nemcsak a magyar fotográfia története, de a magyar kultúrtörténet százötven éve is kibontakozik, hiszen a fényképészek élete és életműve számtalan ponton érintkezik az egyéb művészeti ágakat képviselő alkotókéval.

fidelio.hu