FŐOLDAL | HÍREK, ESEMÉNYEK | RÓLUNK ÍRTÁK | KÖNYVEK | A KIADÓRÓL | SZERZŐINK | KAPCSOLAT
2018. november 16., péntek

Könyvek


Péntek Orsolya: A magyar fotó 1840-1989

Kapható a Libri, a Líra, az Anima boltjaiban, 6900 Ft-ért. 

Robert Capa, André Kertész, Brassai, Munkácsi Márton: fotós világsztárok, akik Magyarországon születtek és a XX. század elején lettek híresek. A magyar fotózás lenyűgözően gazdag múltja azonban jóval korábban kezdődött: már 1841-ben műterem nyílt Pesten. Vajon hányan tudják, hogy magyar volt a világ egyik első hadifényképésze, és hogy a színes kép készítéséig már a XIX. században eljutott egy erdélyi fotográfus is?

A magyar fotó című kötet a kezdetektől, az első dagerrotípia elkészültétől a neoavantgárd korszakon át egészen 1989-ig mutatja be a magyar fotográfia történetének legfontosabb életműveit. Azokét is, akik bámulatos tehetségükkel és káprázatos teljesítményükkel a nagyvilág más tájain (az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban vagy máshol) lettek méltán sikeresek, mint André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László, Kepes György, Lucien Hervé, Brassai, Munkácsi Márton, Besnyő Éva vagy Ergy Landau, és azokét is, akik itthon szereztek maguknak hírnevet, mint Pécsi József, Máté Olga, Székely Aladár, Angelo, Escher Károly vagy Kinszki Imre).

A kötetben fellelhető fényképek 150 esztendő lenyomatai. Megmutatják, honnan indult és milyen utat járt be másfél évszázad alatt a magyar fotográfia, hogyan jutott el az eleinte csupán dokumentálni kívánó fényképészet az új vizuális művészeti ág megszületéséig.
A fotográfia olyan művészeti ág, amely sok embert megérint, népszerűsége folyamatosan és látványosan növekszik, s egyre többeket alkotóként is vonz. Reméljük, ez a Látóhatár Kiadóban készített, hiánypótló, 300 fotót tartalmazó kötet mindazok számára hasznos olvasmány lesz, akik többet szeretnének megtudni erről a különleges és varázslatos világról, a fényképezés örök csodájáról.

Látóhatár Kiadó






Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia: Lechner összes
12 település, 36 épület

Kapható a Libri, a Líra, az Anima boltjaiban, 6900 Ft-ért.

Amikor útra keltünk, hogy felkeressük Lechner Ödön épületeit határon innen és túl, tudtuk, hogy az egyik legnagyobb magyar építőművész nyomába szegődtünk.
Nélküle nincs magyar építészet, személye, művészete és hatása megkerülhetetlen a századforduló világában, nemzetközi mércével mérve is ragos életműve ma is igazodási pont. A magyar formanyelvet, a nemzeti stílust szerette volna megteremteni formai újításaival, népművészeti motívumok alkalmazásával és a Zsolnay-kerámiák használatával, létrehozva a szecesszió magyaros, népies irányzatát.
Megfordultunk mindazokon a tájakon, ahol ő maga is, megnéztük és bejártuk egyedülálló alkotásait, amelyek mindenkit rabul ejtenek. Pozsonytól Kolozsváron és Nagybecskereken át Zomborig követtük az útját, hogy megörökítsük képben és szövegben ma meglévő összes épületének állapotát, felkutattuk lebontott és megsemmisült műveit, összegeztünk meg nem valósult terveit. Különleges barangolás volt ez a múltban, a kiegyezés korától az első világháborúig tartó építészeti aranykorban, amelyet szintén bemutatunk a könyvben.
Nem volt soha egyetlen építőművésze sem Magyarországnak, akinek ilyen felmérhetetlen hatása lett volna kortársaira és az utókorra is, és nem volt még magyar építész, akinek öt művét felterjesztették a világörökségi várományosi listára. Kötetünkből az is kiderül, mit vettek át követői, tanítványai az általa teremtett új stílusból és művészi formanyelvből. Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.

Látóhatár Kiadó
 

 






Budavári séták - Házak, terek egykor és most

Kapható a Libri, a Líra, az Anima boltjaiban, 3900 Ft-ért.

Tudta, hogy a budavári királyi palotának ma is van olyan terme, ahol Mátyás király is sétált? Hogy Mária Terézia idejében egyetem volt a királyi rezidencia, s a kupolából csillagvizsgáló lett? Hogy a Hilton szálló helyén egykor templom állt? Hogy József főherceg budavári palotáját 1968-ban bontották el?

Kívülről soroljuk a Várnegyed nevezetességeit: Halászbástya, Mátyás-templom, Szentháromság-szobor, Budavári Palota. De ismerjük-e valóban ezeket a látnivalókat? Tudjuk-e róluk, mikor emelték őket, kiknek a keze munkája nyomán születtek, és miféle regényes történetek kapcsolódnak hozzájuk? És fel tudjuk-e idézni azokat az épületeket is, amelyekről már csak a fényképek tanúskodnak?

A Várnegyedet kétszer rombolták le szinte a felismerhetetlenségig, és sokszor alakították át a történelem viharaiban. Kápolnákból többhajós templomok lettek, majd dzsámik, és megint templomok, végül pedig ismét romok, melyekből már nem mind épült fel újra. A házak legtöbbje középkori alapokon nyugszik, de a régi budai polgárok otthonait az 1686-os ostrom során mind felemésztette a tűz vagy a lövedékek rombolása. Ma már csak egy-egy boltív és ülőfülke emlékeztet a hajdani gazdag városra. Súlyos károkat okozott újfent az 1849-es ostrom, azonban e történelmi városrészre a legnagyobb csapást a második világháború mérte. Azóta sokadszorra is újjászületett, az elmúlt években az utolsó romok is eltűntek – bár még nem minden foghíj épült be. Tény az is, hogy ami az elmúlt évtizedekben újjáépült, sokszor talán e gazdag örökséghez méltatlan formát kapott: most tehát ismét az egész negyed múltjának és jelenének újrafogalmazása zajlik.

Az egykori királyi palota és a Várnegyed minden lakóháza, középülete, temploma, sőt a szobrai is egy-egy történelmi regényt hordoznak magukban. Könyvünkben e gazdag múltból kínálunk ízelítőt, egyúttal közös sétára is invitálva olvasóinkat. Szeretnénk megmutatni ismert és kevésbé ismert helyszíneket, ízelítőt adni abból, mit rejtenek a falak. Az első oldalakon feltárul a palota gazdag múltja is, a könyv végén található térkép segítségével pedig bejárhatjuk a mai utcákat.

Archív és friss fotóink képpárjai jól érzékeltetik, mennyi változás történt itt. Nem csak az épületek lettek mások, hanem körülöttük minden: az utcák borítása, a közlekedési eszközök, a közvilágítás, és természetesen az emberek is. Hol vannak már a lépcsőn óvatosan lépkedő kalapos urak és hölgyek! És hol a Halászbástyán bámészkodó megszállók! Manapság egyre több külföldi turista járja ezeket az utcákat, és csodálkozik rá azokra a kincsekre, amelyek mellett mi talán nap mint nap elmegyünk. Ideje hát nekünk is újra felfedeznünk mindezt!

Néhány képünkön még épülőfélben lévő házakat látunk – hiszen a fejlődés nem állt meg. Könyvünk tehát egyúttal pillanatfelvétel is: ilyen volt a budai Várnegyed 2018-ban.

Látóhtatár Kiadó






Ludmann Mihály: Művészek a háborúban

Kapható a Libri, a Líra és az Anima könyvesboltjaiban.

Különleges, hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó: utoljára száz évvel ezelőtt, a hadikiállításokon láthatta a nagyközönség együtt azokat az alkotásokat, amelyeket magyar művészek az első világháborúban készítettek.

Évtizedeken át megtagadott, raktárakban porosodó művekről van szó, amelyek a harctéren, harci élmények hatására készültek. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit.

Akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem a harcokban részt vevő besorozott katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket, s voltak, akik nem élték túl az ütközeteket, elestek a csatatéren. Mennyiségében is tekintélyes képzőművészeti anyag gyűlt össze ezekben az években. A Művészek a háborúban című kötet olyan teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetének, amilyennel még nem találkozhatott az olvasó. Különleges nézőpontból, a művész érzékenységével dolgozták fel a témát a kötetben szereplő alkotók, köztük Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Medgyessy Ferenc, Stróbl Alajos, de méltatlanul elfeledett művészek harctéren készült munkáit is láthatjuk, és megismerhetünk olyan alkotásokat, amelyekhez eddig nem lehetett hozzáférni. Ez a könyv méltó emléket állít hősöknek, áldozatoknak és az őket ábrázoló művészeknek az első világháború 100. évfordulóján.

Látóhatár Kiadó






Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia: Ybl összes
52 település - 113 épület

Kapható az Anima könyvesboltjaiban és a Látóhatár Kiadóban.

Ybl Miklósról már életében is azt mondták kortársai: mind az épületek számát, mind azok művészi megvalósítását tekintve nincs magyar építész, aki képes lenne őt valaha is túlszárnyalni. Mert a közhiedelemmel ellentétben Ybl nem fővárosi építész; megalkotta ugyan az Operaházat, a Vámházat, a Várkert bazárt, sok pompás fővárosi palotát, középületet, bérházat és az ő tervei szerint valósult meg (már halála után) a királyi palota bővítése is, de szerte az országban hatalmas életművet hagyott hátra: kastélyokat, templomokat, mauzóleumokat tervezett. A szerzők a főváros kilenc kerületében és az ország 51 másik településén felkeresték a XIX. századi ünnepelt sztárépítész alkotásait. Kalandos útjukon, melyről a kötetben élményszerűen számolnak be, 113 épületet és 11 egyéb építményt fényképeztek le, hogy beszámolhassanak arról, milyen állapotban vannak az építészzseni ma is álló alkotásai. Sokszor úttalan utakon jártak, bokáig gázoltak sárban és agyagban, hogy Ybl minden munkájához eljussanak, s előfordult, hogy kalandos módon jutottak be egy-egy helyszínre, hogy minden épületet lefotózzanak.

Az 59 éven át alkotó kivételes tehetségű művész jelentős szerepet játszott a XIX. századi Budapest ma is felfoghatatlanul szédületes ütemű építkezéseiben, az egész korabeli Magyarország ízlésének formálásában. Erről és a korszak hihetetlenül pezsgő kulturális életéről is élményszerűen, olvasmányos formában számolnak be az építész, történész, sajtótörténész szerzők, valamint a fotográfus, akinek több mint 300 színes felvétele látható Ybl épületeiről. A kötet segítségével nem csak egy kivételes életművel ismerkedhetnek meg az olvasók, hanem a korral, amelyben a művészként számon tartott Ybl alkotott, és az emberrel, aki lakta az épületeit.

Aki meg akarja ismerni Magyarországot, vegye a kezébe ezt az útikönyvként is használható, térképekkel felszerelt színes, képes albumot, kerekedjen fel, és járja be a Felvidéktől Arad megyéig, Szatmártól Drávafokig azokat a településeket, amelyeken az egyik legnagyobb magyar építész, Ybl Mikós munkái ma is állnak.

A kötet az idei év egyik legszebb karácsonyi ajándéka.

Látóhatár Kiadó






A titokzatos csizmaevő szörny

Igaz történetek a valódi gyerekekről

Kapható a Libri, a Líra és az Anima könyvesboltjaiban.

A Látóhatár Kiadó által megjelentetett nagyon szép és tartalmas, tanulságos meséket tartalmazó, magyar szerzők által írt karácsonyi mesekönyve. A kötetet írók, újságírók írták, akik ezáltal a népszerűsítésben is tudnak segíteni. Erdély egyik legjobb grafikusa illusztrálta.

A szerzők saját gyermekükkel kapcsolatos tanulságos eseményeket "mesésítettek". A legnevesebb szerző a kötetben Tóth Krisztina költő, Arany Zsuzsanna irodalomtörtész (több Kosztolányi-kötete jelent már meg), Hegyeli Attila, a moldvai csángó szövetség volt vezetője.

Az illusztráció zseniális: a legnevesebb erdélyi grafikus, Csillag István munkája.

Látóhatár Kiadó






Albert Enikő: Kettős kötésben

Kapható a Libri, a Líra és az Anima könyvesboltjaiban.

A Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Albert Enikő interjúkötete, amelyben Belgiumba menekült '56-os magyarokkal beszélget.