A hiánypótló kötet város- és kultúrtörténeti körút, kalandos nyomozás egyszerre. A szerző kerületről kerületre járt, nagy gondossággal felkutatta az öreg fákat, fasorsokat, ligeteket, és a fellelhető dokumentumokon keresztül ismerteti múltjukat. A leírások az ember és a növények közös történetét tárják fel. A fa ugyanis sosincs egyedül.
Mindig beleágyazódik a helység szövetébe, az események folyásába, ezeken keresztül pedig az emberi emlékezetbe. Miközben a növényekről szóló történeteket olvassák, kulturális és történelmi emlékek tárulnak fel, megtudhatják a telepítés körülményeit, az adott fa krónikáját és dendrológiai – növényrendszertani – jellemzőit is megismerhetik.
Sajátos perspektívát ad a kötetnek az, hogy a szerző a „fák szemével” is bemutatja a várost. Mi mindent láthatott például a Kodály köröd másfél évszázados platánja? Még csemete volt, amikor a híres neoreneszánsz MÁV Nyugdíjintézetének bérháza felépült mögötte, de Bocskai István szobornak felállításakor majd elszállításakor is jelen volt, és az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus körmenete is elhaladt mellette. Izgalmasnak ígérkezik a Lánchíd pesti hídfőjénél ültetett vén akácról szóló történet, mely egyidős a francia forradalommal, s melynek árnyékában Széchenyi István és Clark Ádám is meghúzódott a híd építésekor. De a tabáni eperfára akasztott alhadnagy históriájáról, a Gellért-hegyi mandulafákról, vagy Krisztinaváros gesztenyefáiról is érdekfeszítően megírt történeteket oszt meg az olvasóval a szerző. Emberi sorsok, személyes történetek és legendák tárulnak fel a csodálatos fa matuzsálemeken keresztül, melyek a nagy harcok, háborúk, ínséges idők ellenére is életben maradtak.
A könyvben megjelenő több száz fa, cserje, liget, kert, arborétum, sétány ismertetését gazdag archív és új képanyag kíséri. Aki pedig nem elégszik meg azzal, hogy a fotelből ismerje meg a főváros fáinak múltját, a kötet végén található térkép segítségével végig barangolhatja Budapestet, megtekinthet minden egyes növényt, és akár ki is választhatja kedvenc fáját, ha eddig még nem volt olyan.
